2015. október 23., péntek

1.Évad 5.Fejezet A fájdalom küszöbén

Sziasztok!
Köszönöm, hogy több, mint 700 villámcsapás érte a blogot, ami ez esetben nagyon jó hír.
Annak érdekében, hogy egy követőm van még, nem csüggedek le, hisz lehet,hogy valami több kell. Dolgozom, hogy legyen a blognak egy előzetese, amit kritika és díj is követhetne, A kritika még egy kicsit várhat, de pár hete kaptam egy díjat, amit még nem volt lehetőségem "kitölteni".
Ha megtalálom eme ajándékot és időt halasztok rá, kiteszem.

Üdv: Cristine Tina Spencer


Amikor egy kis időre megálltunk, James adott nekem egy formás kulacsot, amiben már alig volt víz, de nem törődtem vele és megittam az utolsó cseppig. Ismét útnak indultunk, de már a saját lábamon.
-Biztos, hogy ne vigyelek? -kérdezte tőlem James mosolyt erőltettve az arcára, amire nemlegesen bólogattam.
-Nem kell. Ugy is mindjárt ott vagyunk. -mosolyogtam és erőltetett lépésekkel léptem át sok-sok farönkön.
Úristen, de fáj!  
Már a harmadik farönknél egy kicsit megbotolottam a saját lábamban és James karjaiba estem.
-Bocsánat!-vérvörös arcal távolodtam el tőle és lehajtottam a fejemet.
-Borzasztó, hogy nem vallod be az igazat. Gyere Valery, viszlek! -mondta nekem és felém nyúlt, de én eltávolodtam tőle.
-Nem! Megolodom magam is. -jelentettem ki és tovább sétáltam az erdő közepén magam mögött a megmentőmmel.
Láttam a fehér sátrakat, ami miatt nagyobb bátorsággal, már majdnem futva indultam meg. Mikor kiértem arra a helyre amit a "hazámnak" lehetne hívni, megpillantottam Aureliat.
Az ő tekintetete is találkozott velem és meglepődve futott oda hozzám.
-Jézusom, már annyira féltem, hogy bajod történt. -megölelt, de James erőteljesen elrántotta tőlem, amire a megszeppent lány ránk nézett.
-Megtámadta egy vaddisznó, mert az a rohadék magára hagyta. -mondta James és a tekintetével Andrewt kereste.
-Tessék? Valery, ez igaz? -kérdezte tőlem a lány, amire lehajtottam a fejemet. Féltem bemártani Andrewt, mert részben magamat tartottam bűnösnek. Ha nem lettem volna ennyire makacs, akkor nem történt volna meg ez a baleset.
-Részben igen, de részben nem. -nyögtem ki, de már túl későn. James megtalálta Andrewt és neki támadt, Elkezte rángatni őt és folyamatosan arról beszélt, hogy mekkora egy idióta. Andrew persze nem tágított és egy egyszerű mozdulattal a földre taszította őt.
-Elég legyen! -Josh is megjelent és szétrántotta a két illetőt.
-Aurelia, Josh vigyétek be Valeryt és gyógyítsátok meg! -parancsolta meg James, amire Andrew felnevetett.
-Én vagyok az, aki parancsot ad és szerintem nem szükséges neki egy orvosi kezelés. -gyúnyolodott Andrew.
-Ha nem tudnád, a vaddisznó majdnem megölte őt. -préselte ki a fogai közt James és ráparancsolt a két illetőre, miközben felállt a földről. A többiek becipeltek a hálósátramba,
Aurelia lefektetett a hálózsákamra és letérdelt mellém.
-Josh kérlek, hozz a középső sátor szekrényéből egy kendőt,öngyűjtót és egy vasdarabot. -nézett Aurelia Joshra, aki egy pillanat múlva, már a sátron kivűl volt.
-Rendben. Vedd le a pulcsidat és a pólódat. -mondta nekem  a lány, amire lehúztam a pulcsim cibzárát és óvatosan levettem a pólómat. Csak egy melltartó takarta a felsőtestemet.
-Ugye tudod, hogy mit csinálsz? -dőltem vissza a hálószákamra és reménykedve néztem rá.
-Két évig tanultam az orvosi szakmát. Ez nekem gyerekjáték. -nevetett fel, amire megkönnyebűlten helyezkedtem el.
Josh egy idő után visszatért a dolgokkal és letette Aurelia mellé, miközben egy pillanatra sem nézett rám.
-Csak nem vagy elpirulva? -kérdeztem a fiút, aki nem felelt. Én és Aurelia egyszerre törtünk ki a nevetésből.
-Muszáj bent maradnom Aurelia? -kérdezte Josh, amire Aurelia nemlegesen bólogatott és kiküldte a fiút.
-Mindig is ilyen volt. -mondta nekem Aurelia és neki kezdett a kezelési hadműveletének.
Először a bent lévő szekrényből elővett egy fehér üveget és egy tálat. A fehér üvegből öntött egy keveset a kendőre, amit a sebzett hasamra rakott.
-Egy kicsit csípni fog. -és nem is történt másként. Éreztem azt a mérhetetlen fájdalmat, ami miatt többször is hatalmas üvöltözésbe kezdtem. Még a könnyem is kicsordúlt a fájdalomtól.
Ezt követően a tálba egy folyadékot öntött és meggyújtotta azt az öngyújtóval. A vasdarabot a tűz fölé emelte, ami hamarosan elérte a megfelelő hömérsékletet. Közel emelte a hasamhoz és egy hirtelen mozdulattal ráhelyezte a sebemre.
Az elején még alig éreztem valamit, de később sokkal jobban fájt, mint azt gondoltam. Üvöltöttem!
Többször felakartam kelni és elmenni, de Auerila a szabad kezével mindig a földhöz szorított és nyugtatott, amikor már a sírás határán voltam.


Kinyitottam a szememet és Josh tekintetével találtam szemben magamat, aki mosolyogva rámnézett és adott nekem egy pohár vizet.
-Köszönöm. -vettem el tőle az italt és elkezdtem szépen kortyolgatni, miközben tűrtem a fiú tekintetét.
-Hogy érzed magad? -kérdezte tőlem, amikor oda adtam neki az üres poharat.
-Alig érzek valami fájdalmat. -motyogtam és ülő helyzetbe tornáztam magamat, miközben a fiú udvariasan fogta az alkaromat, hogy nehogy valami baj történjen velem.
-James szeretne veled beszélni. Behívjam? -kérdezte tőlem egy idő után, amire hevesen bólogattam. Josh kiment a sátorból és egy pillanat múlva, már James tért be hozzám, aki leült mellém a földre.
-Mindig is nagy szükségnek tartottam, hogy Auerlia elvégezte azt az orvosi képzést. -mondta, amire helyeseltem, hisz szerintem is nagyon nagy segítség volt.
-Köszönöm, hogy megmentettél.
-Ne köszönj semmit. Azt tettem, amit tennem kellett. -válaszolta és a tekintete egy idő után a hasamra tévedt, amin egy fehér anyag díszelgett. Bár nem teljesen volt fehér, hisz a vérem egy kicsit kitűnt alóla.
-Aurelia mondta, hogy pihenned kell, amíg meg nem gyógyúlsz teljesen.
-Akkor nem is folytathatom a gyakorlatot? -kérdeztem tőle, amire nemlegesen bólogatott.
-Pihened kell Valery! A gyakorlás ráér, hisz még biztonságban vagyunk.
-Nem tudhatod! -háborodtam fel. Felálltam a helyzetemből, bár nagyhezen. James teljesen meglepődött és nem akart kiengedni, de az akaratom sokkal erősebb volt, így már pillanatok múlva kint álltam a sátor elött Andrewt keresve.
-Andrew!-kiabáltam, amikor megpillantottam őt és felérohantam, nyomoban Jamessel.
-Azt hittem, hogy még pihened kell. -nézett rám és széles mosolyra húzta a száját.
-Csinos kis melltartó! -kacsintott, amire teljes zavaromban lehajtottam a fejemet és egy kicsit összehúztam magam, hisz megéreztem, hogy nincs olyan meleg.
-Nem érdekel!-nagy bátorságot véve néztem vele farkasszemet és folytattam. -Folytatni szeretném a gyakorlatot, amíg csak lehet.
-Szerintem eléggé jól megy. -mondta, amikor megakadt a szemem a vállán lévő hátizsákon.
-Elmész? -kérdeztem tőle, miközben James is oda ért hozzánk nyomában Aureliaval és Joshal.
-Csak nem itt hagysz minket örökre?-kérdezte James gúnyosan. Aurelia gyorsan átölelt, mikor észrevette, hogy egy szál melltartóban állok a hüvösben.
-Sajnos nem adom meg neked ezt az örömet. Egy kis időre kiszellősztetem a fejemet.
-És mi lesz a gyakorlattal? Még fegyvert sem használtam. -dünnyögtem, amire Andrew idegesen megcsapta a homlokát.
-Nem tudnád egy kis ideig hanyagolni azt a kicseszett gyakorlatot?!-kérdezte, amire mindenki elkezdett vitatkozni. James igazat adott nekem, miszerint folytatni kéne, míg Josh és Aurelia inkább azzal foglalkoztak, hogy, amíg az egézségem nem javul, addig nem tesznek semmit.
-Egyedül maradtatok! -szűrte ki fogai közt Andrew és büszkén nézett végig Aurelian és Joshon.
Nem mondott ezek után semmit, csak megfordúlt és elment. Senki sem ment utána, még én sem.
Bár akartam,még nem éreztem megfelelőnek a pillantot. Talán éjszaka.

7 megjegyzés:

  1. Sziia!
    Kérted, hogy mondjak valamit a blogról és hát meg kell hogy mondjam,...NAGYON JÓ! Nagyon szuperül írsz, bele tudom magam képzelni az adott helyzetbe. A szereplők személyisége is nagyon jó. Valerynek tetszik a makacssága, Josh és James a védelmező, és Aurelia pedig tök kedves. Te írásra születtél!Semmi pénzért ne hagyd abba az írást. Ja, és feliratkoznék a blogra. ;) Tökre megfogott.
    Izgatottan várom a következőt. ;)
    Ölel: Dorothy :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Izé...Nem találom a feliratkozós modult. :/

      Törlés
    2. Szia!^^
      El sem tudod hinni, hogy menyire boldog lettem. Feldobtad ezt az őszi estémet eme hozzászólással. Köszönöm, hogy így gondolod és semmi pénzért nem hagyom abba az írást.
      Én is remélem, hogy elnyeri a tetszésedet a többi fejezet és köszönöm, hogy már feliratkoznál. Igen, sajnos a design szerkesztőm valamilyen módon kihagyta ezt a kis részt és bárhogy próbálom, nem akarja ezt a modult kitenni. Megpróbálhatom még párszor, de remélem itt maradsz ennek ellenére is.
      Üdv: Cristine Tina Spencer

      Törlés
  2. Szia! Ez egyszerűen szuper lett! Josh és James egyaránt szimpatikusak, a többi karakter is nagyszerű. Nekem Aurelia a kedvencem. *-* Tehetséges vagy, a szavak, amiket használsz különlegesek és kifejezőek, minden eseményt jól tudsz szemléltetni. Szerintem nagyon különleges tulajdonság, amikor valaki úgy tud írni, hogy az olvasó fejében filmként pörög a sztori. Te ezt meg tudod valósítani!^^ A párbeszéd életszerű. Gyakori hiba, hogy valaki papírízűen ír, de neked ezzel nincs gondod! *-* Imádom, na! Várom a folytatást, és kár, hogy az a hülye blogger, nem engedi a feliratkozó modult... Én feliratkoztam volna. :c

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Köszönöm, hogy ennyire megtetszett az írásom és ez az egész történet. Bár nem tartom magamat tehetséges írónak és egyszer le is hervasztott egy hozzászólás az írásommal kapcsolatban, de most így, hogy te és az előtted lévő is kifejtette véleményét: köszönöm.
      Örülök, hogy már lett egy kedvenced, de ahogy megismertelek, nem gondoltam volna, hogy éppen a szőke szépség a kiszemelteted. Igen mindenki ezt a testvérpárt díjazza. Nem is értem miért?
      Aranyos vagy, hogy leírtad, hogy ennyire filmszerű a leírásom. Köszönöm ezt is!
      Ölel és nagyon nagyon köszöni: Cristine Tina Spencer

      Törlés
  3. Szerintem is jó lett, bár én már előtte láttam még mielőtt feltetted volna, és akkor is írtam, hogy jó, na de nem baj. :D Folytasd nehogy abbahagyd. Ja és én is feliratkoznék, csak nincs hol. :D Csak így tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Köszönöm és nem fogom.
      Úgy mindent köszi mégegyszer.
      Üdv:Cristine Tina Spencer

      Törlés